Az anasazi indiánok nagyjából 1600 évvel ezelőtt jelentek meg a Mesa Verde környékén; eredetileg a fennsíkon laktak, ahol a vadászatból és gyűjtögetésből éltek. Fokozatosan léptek előre a földművelés és állattenyésztés, a kézművesség (fonás, agyagedény-készítés) és a kereskedelem terén. A földet teraszos, öntözéses eljárással művelték, kukoricát, dinnyét, babot és paprikát termesztettek. Első lakóhelyeik földbe vájt gödörházak (pit houses) voltak, és 500-ig jukkarostokból kosarakat fontak – ez az ún. kosárfonó-periódus.
Később a talaj szintjén kezdtek kőből és sárból házakat építeni, és szép, fekete-fehér kerámiát készíteni – fazekas-periódus. A régi vermeket (kiva) meghagyták, a klán férfitagjainak gyűlés- és szertartási helyéül. A padló egyik sarkában egy sipapunak („lélekalagútnak”) nevezett mélyedés volt; ez az Anyaistennő méhét jelképezte, amelyből az emberiség világra jött, és amely a közösség számára nélkülözhetetlen energiát árasztotta.
„Megrendelésre” készült, programversnek a Szép Szó 1936-os különszámának élére. Az önálló kötetként megjelenő, Mai magyarok régi magyarokról című különszám történeti esszéket tartalmazott (többek között Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kassák Lajos tollából). József Attila mint a folyóirat vezető költője, vállalkozott arra, hogy alkalmi ódában (mintegy verses vezércikként) foglalja össze az esszék közös alapgondolatát.
Az ujgur főváros, Urumcsi múzeumának földszintjén látható kiállítás a kínai kormányzat határokkal kapcsolatos politikáját tükrözi, amely szerint Hszincsiang mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt. Az egy emelettel feljebb található tárgyak azonban másról szólnak.
A 90-es évek elején különös leletre bukkantak a nyugat-kínai Tarim-medencében. A 2000 éves múmiák szőkék és hosszú orrúak voltak. 1993-ban a Victor Mayer professzor által végzett DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a múmiák európai eredetűek. Az i.e. 1000-ből származó kínai források említést tesznek egy kaukázusi népcsoportról, amely a távoli keleten él, de semmilyen információval nem szolgálnak arról, hogyan és miért kerültek ide. Közéjük tartozik a múzeum emeletén látható loulani szépség, az a 3800 éves múmia, amelynek már külső vonásai is azt sejtetik, hogy nem volt kínai. A nő azonban nem volt egyedül: az ország nyugati sivatagaiban az elmúlt évtizedekben közel 200 hasonló múmiát fedeztek fel.
Május huszonhetedikén volt nyolcvankilenc éve, hogy a túlerővel vívott csatában odaveszett az első világháború legtöbb győzelmet aratott magyar hadirepülője, ittebei Kiss József törzsőrmester (képünkön), aki sajátos harcmodorával beírta nevét a hadtörténelembe. A kitűnő tábori pilóta többször tapasztalta, hogy a géppuska hibája miatt védtelenné vált repülőt könyörtelenül lelőtték, s ezzel a fiatal fegyvernem harcosai minden vitézi erényt sutba dobva növelték légi győzelmeik számát. Erre a kegyetlenségre nemes lelkű választ kívánt adni.
Kidolgozott egy módszert: a felhők közül váratlanul csapott le, s az ellenfél gépe mellé leadott lövésekkel kényszerítette azt, hogy oda repüljön, ahová irányítja. A vértelen győzelem szándéka vezérelte tehát bevetései során: húsz légi győzelméből kilencet így aratott. Harcmodora alapján a levegő lovagjának nevezték, méltó volt nagyapjához, az Aradon vértanúhalált halt Kiss Ernő honvéd tábornokhoz. Haditetteit összesen tizenhét vitézségi éremmel ismerték el, igazi jutalmát, a hadnagyi kinevezést azonban csak halála után kapta meg. Hősiessége előtt ellenfelei, az angol repülők is fejet hajtottak; halála után koszorút dobtak le a levicói repülőtérre, egy részvétnyilatkozat kíséretében.
Megálljatok magyarok! Hát mit képzeltek ti? Hogy gondoljátok ti mindezt? Miféle úri szórakozás egymás vérét ontani?
A teremtő üzenetét szólom, így szólt:
"Apádat, s anyádat én rendeltem melléd szövetségesül; hogy felneveljenek téged, tisztességre, becsületre tanítsanak s megtanítsák őseid szokását. Testvéreidet, rokonaidat én rendeltem melléd szövetségesül, hogy családot alkossatok. Az egy nyelven beszélő embert én rendeltem melléd szövetségesül, hogy nemzetet alkossatok. Ellenem támadsz, hé magyar? Akaratom ellen támadsz? A szövetségest én rendeltem melléd. Te, magyar ember, egy dolgod van: tiszteld a veled egy nyelven beszélőt! Az erőt, mit önmagad ellen fordítassz, elégni egy pokoli tűzben fordítsd önmagadért vívott harcokra! Emelj magaslatokat, emeld föl a lelkedet, ide mellém, a Teremtő Úr széke mellé. Hé, te magyar, küldetésed van, tanítanod kéne a világot, ne pusztítsd hát egymást. Hé, te magyar, rendelésed van.
Immáron harmadszor került barantások segítő munkájával megrendezésre a Kunszentmiklós- Bösztörpuszta határában a magyar kultúra és társadalom eredményeit összegző találkozó. Tavaly a három nap során mintegy negyedmillió ember látogatott ki a rendezvényre és ezzel az ország legnagyobb szabadtéri rendezvényévé tette az alföldi eseményt. Idén közel 200 000 látogató tekinthette meg a 3300 résztvevőés szervező által társadalmi összefogásból megvalósuló 2000 programelemet.
A rendezvény célja, hogy egybegyűjtse a pártoskodás nélkül nemzetben gondolkodó magyar közösségeket és elegendő erőt és hitet adjon a résztvevőknek a további tettek megvalósításához.A jószándékú magyar emberek találkozásával hozzá szeretnénk járulni ahhoz, hogy az egyének megérezzék a közösségalkotás és a mindennapi kapcsolati tőke fontosságát.
Idén mintegy 400 barantás vett részt MOGY-on. Kiemelkedő szerepet vállaltak az előkészítésben, az építkezésben és a programok működtetésében. Nagy örömünkre szolgált, hogy idén 25-30 000 ember tekintette meg a történelmi élőképet, ahol összesen 1070 gyalogos, 176 lovas hagyományőrző és barantás közreműködésével életre szóló élményben lehetett része a látogatóknak. Az élőkép végére tízezreknek csordult ki a könny a szemükből és mintegy 9 000 ember vett részt a gyermekek megáldásában.
Barantás elnökségi tag a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetségében
A Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége július 9-én tisztújító közgyűlést tartott Budapesten.
A kialakult vitában szintén többen szorgalmazták, hogy növelni kell az MHMÖSZ elismertségét, egy tekintélyes AGFIS által jegyzett világszervezethez való tartozását, szakszövetséggé válását, valamint a Nemzeti Sportszövetségbe történő felvételét is.
A szövetség csatlakozott az elmúlt időszak egyik legnemesebb kezdeményezéséhez, a budomagazin.hu által létrehozott - Harcművészek az Egészséges Gyermekekért Mozgalom-, a HEGYEM célkitűzéseihez, amelynek sajtótájékoztatóján a szövetség számos vezetőségi tagja kapott felkérést a mozgalom diplomatájaként történő közreműködésre. A mozgalom, az arra rászoruló gyermekek támogatását tűzte ki célul. (www.hegyem.hu)
Magyar Szellemi Védegylet 1991-ben alapította a „Rendületlenül” kitüntetést, amelyet azok a személyek kapnak, akik kiemelkedő teljesítményükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar kulturális és szellemi élet gyarapodásához. A minden évben október 23-án átadott kitüntetést alkalmanként tíz ember veheti át. Az elismerést korábban a magyar szellemi és közélet olyan nagyjai kapták meg, mint Andrásfalvy Bertalan, Döbrentei Kornél, Kozma Imre atya, Nemeskürty István, Pongrátz Ödön, Kondor Katalin.Idén a Magyar Szellemi Védegylet az 1956-os forradalom és szabadságharc 52. évfordulója alkalmából a magyar nemzetért folytatott odaadó munkásságuk elismeréseként a Díj egyik kitüntetettje Vukics Ferenc, a Baranta Mozgalom megalapítója.
Gyors ütemben vándorol a Föld északi mágneses pólusa. A Föld északi mágneses pólusa olyan gyorsan mozog, hogy ötven éven múlva az iránytűk északi pólusa Észak-Amerika helyett már Szibéria felé mutat majd.
A magyarság őslakos Európában...Őseink évezredek óta itt laktak- néhány csoportjuk szétrajzott, majd évszázadok múlva hazatalált
Az utóbbi két évtizedben a genetika rendkívül sokat fejlődött. Az eredmények egyre megbízhatóbbak lettek, az elvégzett vizsgálatok száma pedig nagyságrendekkel nőtt a korábbiakhoz képest. Mindez bennünket, magyarokat is érint, mert ugyan a hazai források ezen a területen is szűkösek, de a nagy nemzetközi populációgenetikai vizsgálatokba legtöbbször minket is bevontak. Ezek révén egyre több adat áll a rendelkezésünkre. Sokaknak talán meglepő, de ezek az adatok éles ellentétben állnak "hivatalos" történelmünkkel. A genetikai vizsgálatok ugyanis egyáltalán nem igazolják se "finnugor", se "török" eredetünket. Azért nem, mert mi nem vagyunk se finnugorok, se törökök, és a genetika a finnugrizmussal és a turkológiával ellentétben valódi tudomány.
A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle, 2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja."
További fontos megállapítása volt a Semino-féle vizsgálatnak az, hogy az urali népekre jellemző TAT (EU13+EU14) a magyarokból teljesen hiányzik!
"2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól... E vizsgálatok keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is elemezték.
Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:
1. A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak.
2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
3. A magyar nép legközelebbi - genetikai szinten igazolható - rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép.
Semino és társainak közlése az első olyan nyugat-európai tudósoktól származó kollektív állásfoglalás, mely a magyarság őseurópai származását ismeri el."
A modern tudomány a magyar népemlékezetnek ad igazat. A mai magyarság elődei őslakosok saját hazájukban. Az elmúlt évezredekben több csoportjuk hagyta el ezt a területet, majd tért vissza több évszázadnyi barangolás után a világ Aranyos Szegeletébe.
Hirtelen jött felkérés - Baranta az "RTL-Reggeli" c. műsorában!
Hétfőn délután érkezett a megkeresés, hogy el tudnánk-e vállalni egy Barantáról szóló hét perces rövid ismertetőt a Reggeli című műsorban. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a szokásos kekeckedések helyett teljesen normális hangulatban fogadtak bennünket. Úgy látszik változik a világ. Köszönöm a gyors reagálást és segítséget a Zrínyi Baranta csapatának.
A II. Tiszántúli Baranta edzőtábor, a már szokásosnak mondható, jó baráti légkör mellet, kellő számú baranta csapat és barantás legénység részvételével zajlott le Bodaszőlőn. Az edzőtáborban részt vettek a Nyíregyháziak, a Debrecenben nem régen alakult új baranta kese csapat, a Szorgalmatosiak, a Mikepércsiek, a Tiszaszőlősiek, és természetesen a házigazdák, a Bocskai István Debreceni hajdúk baranta csapata. 20 kese, 5 menyét, és kb. 30 öskü barantás vett részt a táborban zajló munkában.
Minden jó gazda, mikor tűzifáért ment az erdőbe, egybegyűjtötte a szerszámnak való fát is, amit szárítás után elvitt a mesteremberhez.A mesteremberek is rendeltek fát vagy saját maguk mentek az erdőbe és kiválogatták a megfelelőt: a kerekes a keréknek, szekérnek, szánnak, szerszámnak, a kádár a csebernek , kádnak valót, amit aztán kihasogattak és megszárítottak. A zsindelykészítők nyersen dolgozták fel a fát és csak a kész zsindelyt szárították. A szerszámfa-gyűjtés is tudást igényelt. Tudni kellett azt, hogy egy bizonyos szerszámnak milyen fajta fát, mikor és honnan kell levágni. Az idős mesteremberek úgy tartották, hogy a jó szerszámfát a holdfogyta utolsó hét napján kell vágni.A kerekes mesterek leginkább kemény, tömöt növésű fákat használtak: bükköt, gyertyánt, nyírt, kőrist, juhart. A som- és boroszlánfát gereblyefognak használták. A szerszámfát mindig szélvédett, déli oldalról vágták, ahol a fák lassabban nőnek és tömöttebbek. Általában a fatörzs alsó két méterét használták fel szerszámnak, az alágazásaiból rudat, nyújtót, ágast vagy lőcsöt készítettek.
Nagy Sándor katonái és a szkíták is linothoraxot, egy többrétegű, ragasztott lenvászonból álló testpáncélt viseltek, amelyet az egyes rétegek laminálásával tettek még áthatolhatatlanabbá - derül ki egy új kutatásból.Az Amerikai régészeti Intézet éves konferenciáján bemutatott tanulmány egyik szerzője, Gregory Aldrete, a Wisconsin-Green Bay Egyetem történésze szerint míg a fémpáncélokról sokat tudunk, a linothorax mindvégig titokzatos maradt, főként az alapanyagok lebomlása miatt. Szerinte ezt a különleges védőruhát egyfajta testpáncélként ezer éven át használták, különböző formákban a Mediterráneumban és környezetében.
Szogdiané, a szogdok földje: Nagy Sándor három évig hadakozott érte a szkítákkal, és sehol máshol nem találkozott olyan nehézségekkel, mint ezen a földön, a mai Üzbegisztán és Tádzsikisztán területén.
"A szkíták nemzetét tehát mindig a legősibbnek tartották, ezt jól mutatja vitájuk az egyiptomiakkal. Az egyiptomiak a következő érveléssel vitatták maguknak az emberi nem eredetét: azt állították, hogy a dolgok kezdetén az első emberek semmiképpen sem lakhattak ott, ahol elviselhetetlen a hideg vagy iszonyú a hőség, hiszen ezekkel szemben az elme máig sem tudott valamiféle takarót kimesterkedni; Egyiptom középen van, földje dúsan termő, éghajlata kiegyensúlyozott, a Nílus pedig a napmeleg hatására az iszapból számtalan állatfajt teremt; ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy az első emberek ott találhatók, ahol a legkönnyebben fejlődhettek."
"Szövetséget a szkíták úgy kötnek, akivel kötnek: egy nagy cserépedénybe bort öntenek, és azt összekeverik a szövetséget kötők vérével. Előzőleg hegyes késsel megsebzik, vagy karddal kissé megvágják testüket, azután pedig a serlegbe mártanak egy kardot, nyilakat, egy harci fokost, és egy lándzsát, majd hosszasan imádkoznak, azután pedig isznak ők maguk is, akik ily módon szövetséget kötöttek, meg kíséretük legtekintélyesebb tagjai is. "
Herodotosz
Az esküdt testvériséget, vagyis a vérszerződést — amikor is két vagy több ember, akik nem rokonok, a vérük összeolvasztása által testvérré, ezáltal rokonná fogadja egymást — a tudományos szakirodalom a műrokonság egyik formájaként sorolta be. A szakirodalom számos kifejezést használ ennek megnevezésére: általános néprajzi megnevezésére a műrokonság kifejezést terjedt el, de a vérszerződés, a testvérré fogadás elnevezése is sokszor felbukkan a publikációkban.Tanulmányomban — az egyszerűség kedvéért — a vérszerződés kifejezést fogom használni.
A vérszerződés megkötése elsődlegesen a nem vérrokon személyek vérrokonná válásának szertartása volt. Az ősi társadalmakban a vérségi kapcsolat jelentette a társadalomszerveződés alapját.
A hatalmas eurázsiai sztyeppe-öv és a hozzá csatlakozó területek Kínától és az Altáj-hegységtől Kelet-Európáig, kiapadhatatlan tárházai a magyarság lovas-harcos elődei és rokonnépei régészeti kutatásának. A milliónyi kisebb-nagyobb sírdombos temetkezésből több mint száz éve folyamatosan kerülnek elő a szkíták, szarmaták, hunok és szövetségeseik királyainak és vezéreinek mesés kincsei, melyek mesterembereik önálló és igen magas színvonalú művészetéről tanúskodnak. Az utóbbi évtizedek is több valódi szenzációt hoztak ezen a téren, napvilágra kerültek a tuvai Arzsan 2 kurgán világra szóló aranyleletei, a kínai hun sírtáblák, vagy az erődített bronz- és vaskori város maradványai a nyugat-szibériai Zdvinszk/Csicsa települések közelében, ami – más hasonló emlékekkel együtt, mint Szintasta, Arkaim – igazolni látszik, legalábbis részben, az ókori írók híradásait arról, hogy „a szkíták hajdan városokban és házakban laktak, de azután nomádok lettek” (Arrianus).
Az elkövetkező évben a Baranta Szövetség támogatni fogja a határon túli magyar szervezetek nagyobb rendezvényeit a közös megerősödés jegyében. A Baranta sokat segíthet azon, hogy ezek a rendezvények visszanyerjék korábbi hírnevüket. 2-3 év alatt ezekre újból tízezrével látogathatnak el nemzettársaink, hogy erőt merítsenek, reményt tápláljanak, új ismerősöket, barátokat találjanak és növeljék önbecsülésüket. A Baranta Szövetség és Törzsi Gyűlés közös döntése értelmében az év során az alábbi helyszíneken támogatunk rendezvényeket:
Minden idők legnagyobb létszámú Baranta edzőképző összevonására kerölt sor Budapesten az épülő Baranta Harcművészeti központban. A foglalkozásokon 92 barantás szorongott a teremben és az udvaron. Mindenki nagy örömmel ismerkedett a bácskossuthfalvi, zentai, szabadkai baranta csapatvezetőkkel, akik első alkalommal vettek rész magyarországi összevonáson. Az önfeledt ünnepléssel végződő rendezvényről Nagy Zoltán írta meg érzéseit.
Adj’ Isten!
Napjainkban sajnos ritka a jó és őszinte szó, bár kétségkívül azért senkinek sem ártana néha egy-egy baráti szó vagy vállveregetés, sőt néha sok problémát, félreértést, s gondot spórolhatnánk meg vele.Volt szerencsém most a hétvégén látni egyet s mást, és bizony láttam olyasmit, amit egyszerűen nem tudok magamban tartani, annyira túlárad bennem a dicsérhetnék...
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
