Baranta Tradicionális Magyar Harcművészet
Kép galéria
 

 







 
































 





 
Közhasznúsági jelentés
 
Link ajánló
 
További link címek
 
Nyári táborok érdeklődők számára
 
Cikkek
Cikkek : SZENTESSY DÁNIEL NAGYVÁRADI KARDCSISZÁRLEGÉNY VÁNDORÚTJA NYUGATON ÉS KELETEN (1825-1840)

SZENTESSY DÁNIEL NAGYVÁRADI KARDCSISZÁRLEGÉNY VÁNDORÚTJA NYUGATON ÉS KELETEN (1825-1840)

SZENTESSY DÁNIEL NAGYVÁRADI KARDCSISZÁRLEGÉNY
VÁNDORÚTJA NYUGATON ÉS KELETEN
(1825-1840)

Alábbiakban néhai anyai nagyapám, a felső-zempléni születésű, a nagyváradi egyesített patkolókovács, lánckovács, tűkovács és kardkovács céhben szabadult kardkovács, vagyis kardcsiszár mesterlegény, Szentessy Dániel (1805-1895) ama tizenöt évig tartó világjáró vándorútjáról írunk, melyet aggkorában unokájának, unokabátyámnak, az 1890-es évek írójának, Szentessy Gyulának mondott tollba. Világjáró útját nagyapám húszesztendős korától, 1825-től kezdődően tizenöt esztendőn át, 1840-ig, harmincöt esztendős koráig három világrészben tette meg: Nyugat-Európában és Dél-Európában, Észak-Afrikában és Kisázsiában. Végül a török Sztambulból érkezett haza 1840-ben Nagyváradra, itt lett kardkovácsmester, és itt halt meg 1895-ben, kilencvenesztendős korában.

A nagyváradi mesterlegény valóban világjáró vándorútja ez volt: Bécs, Innsbruck, Bázel, a francia Elzász-Lotaringia, majd Flandria, azután az angliai Sheffield és Bromfield; innen le Dél-Franciaország, illetőleg Bayonne, spanyol földön Córdoba és Toledo, innen át a Földközi-tengeren Algír, Tunisz és Egyiptom, illetőleg Kairó, majd a szíriai Damaszkusz; innen Jeruzsálem és végül Sztambul.

Nagyapámat - mint ez a világjáró út mutatja - azok a helyek érdekelték, ahol az akkori kardkovácsművesség virágzott. Ezért járt a Rajna közelében levő Solingen és Elzász-Lotaringia, a mai Belgium és Anglia akkoriban, a múlt század elején világhíres acélkohóvidékein, a dél-franciaországi Bayonne-ban; az itteni kardkovácsok kovácsolták a régi puskacső végére szerelhető szuronyt, a bajonettet.


SZENTESSY DÁNIEL NAGYVÁRADI KARDCSISZÁRLEGÉNY
VÁNDORÚTJA NYUGATON ÉS KELETEN
(1825-1840)

Alábbiakban néhai anyai nagyapám, a felső-zempléni születésű, a nagyváradi egyesített patkolókovács, lánckovács, tűkovács és kardkovács céhben szabadult kardkovács, vagyis kardcsiszár mesterlegény, Szentessy Dániel (1805-1895) ama tizenöt évig tartó világjáró vándorútjáról írunk, melyet aggkorában unokájának, unokabátyámnak, az 1890-es évek írójának, Szentessy Gyulának mondott tollba. Világjáró útját nagyapám húszesztendős korától, 1825-től kezdődően tizenöt esztendőn át, 1840-ig, harmincöt esztendős koráig három világrészben tette meg: Nyugat-Európában és Dél-Európában, Észak-Afrikában és Kisázsiában. Végül a török Sztambulból érkezett haza 1840-ben Nagyváradra, itt lett kardkovácsmester, és itt halt meg 1895-ben, kilencvenesztendős korában.

A nagyváradi mesterlegény valóban világjáró vándorútja ez volt: Bécs, Innsbruck, Bázel, a francia Elzász-Lotaringia, majd Flandria, azután az angliai Sheffield és Bromfield; innen le Dél-Franciaország, illetőleg Bayonne, spanyol földön Córdoba és Toledo, innen át a Földközi-tengeren Algír, Tunisz és Egyiptom, illetőleg Kairó, majd a szíriai Damaszkusz; innen Jeruzsálem és végül Sztambul.

Nagyapámat - mint ez a világjáró út mutatja - azok a helyek érdekelték, ahol az akkori kardkovácsművesség virágzott. Ezért járt a Rajna közelében levő Solingen és Elzász-Lotaringia, a mai Belgium és Anglia akkoriban, a múlt század elején világhíres acélkohóvidékein, a dél-franciaországi Bayonne-ban; az itteni kardkovácsok kovácsolták a régi puskacső végére szerelhető szuronyt, a bajonettet.

Nagyapám tudatosan, tervszerűen vándorolt, nem a vak véletlen sodorta ide-oda, amoda. Ezért ment le Spanyolországnak a középkorban arab uralom alatt állott virágzó városaiba, Toledóba, Córdobába, mert itt még élt az ősi kardkovács-technika, az úgynevezett "damaszkuszi penge" kovácsolásának ismerete. Svájcban azért járt, hogy ott a régi, híres olasz "Arrotino" köszörűsök kézművességét tanulja el. Ugyanezért kereste fel a spanyol földi Katalóniában a híres katalán kardkovácsokat és Észak-Afrikát is, az ottani arab kardkovácsoktól tanulandó. De tanult Egyiptomban is, falusi fellah parasztkovácsoktól, Kisázsiában és Sztambulban a török kardkovácsoktól is.

Nagyapám, a kardcsiszárlegény a damaszkuszi penge kovácsolásának ősi, keleti technikáját tanulta meg hosszú vándorútján. Mi volt ez az acélműves technika?

A rendkívül kemény és rugalmas acélpengét a régi arab kovács több ezer szögnagyságú acéldarabból úgy kovácsolta egybe, hogy mindig egy-egy acéldarabkát izzított meg, és edzett meg vízben, és újabb izzítás után kovácsolta azt hozzá az így egyre növekvő darabhoz. A kész penge az összekovácsolt darabkák révén jellegzetesen görbe, habos vonalakat mutatott.

De más is érdekelte nagyapámat, ami viszont teljesen kívül esett kardcsiszármesterségén: a sztambuli török csincsin, a zenekari cintányér. A lármás, zengő hangú ütőhangszer, a kínai gong rokona, ott van a tibeti és a kínai zenében is, Ázsiából vette át az ókori görög és római zene is, a török is Ázsiából hozta, és lett a cintányér-kovácsság mestere. Az igazi török csincsin az összecsapkodás közben soha meg nem repedt, de az európai cinelli könnyen és rövidesen szakadt. Szilánkjai számtalan súlyos sebesülést okoztak. Kiverték a muzsikusok és a hallgatóság szemét. Az európai hangszerészek tudniillik nem ismerték a török csincsin fémjének ötvözési titkát. Az 1800-as évek elején egy pár sztambuli, valódi török csincsin ára az európai - főleg német - gyártmányú cinelli árának többszázszorosa volt.

Nagyapámat izgatta ez a kérdés. Sztambulba egyenesen azért ment, hogy megtudja a csincsin török ötvözetének titkát. Mire Sztambulba ért, arabul és törökül tökéletesen tudott, ismerte a török életformát, kisázsiai töröknek adta ki magát Hasszán Csürüklü néven. Így állott be legénynek az egyik török cintányérkovácshoz, vagyis csincsin demirdzsihez.

De a sztambuli csincsin demirdzsi, azaz cintányérkovács céh az 1830-as években szó szerint hét lakat alatt őrizte a csincsin ötvözési módját, a maga céhi mester-titkát, melyet mindig csak a hét legöregebb mester ismert. Évente egyszer öntötték meg a többi mester által arra az esztendőre megrendelt ötvözetmennyiséget, fejenként ennyit meg ennyit. A mesterek készen, rudakba kovácsoltan kapták kézhez az anyagot, anélkül, hogy ötvözési módját csak sejtették volna is. Az öntés ideje alatt a céhi öntőházat, a csincsin hánét éjjel-nappal fegyveresekkel vigyáztatták. Nagyapám mit sem tudott meg az ötvözés titkából. Rövidesen ott hagyta Sztambult, és hazatért Nagyváradra.


Ötesztendős volt, amikor elhagyta kis szülőfaluját, a lengyel határszélen fekvő Zemplénszentest, amely családi nevét adta. Hozzátartozóit súlyos járvány vitte el, s a falut áradás döntötte romba. Lengyelországból visszatérő borkereskedők találták meg, és vitték el Nagyváradra.

Sátoraljaújhelyen az árvaszék megengedte, hogy az árvát az egyik emberséges váradi borkereskedő magához vehesse.

A szorgalmas, fúró-faragó, ügyes kezű, vasizmú fiú elvégezte a váradi deákiskolát is, de ugyanakkor rendes inasul is elszegődött az ottani kovács céhbe egy kardcsiszárhoz. Kitöltötte inaséveit, előírásosan letette a legényremeket, megkapta a vándorlevelet, és nekivágott vándorútjának.

Amikor Sztambulból hazaérkezett Váradra, letette a mesterremeket. Megházasodott, kovácsműhelyt nyitott, és szépen boldogult.

1848-ra - negyvenhárom éves korában - már megválasztották alcéhmesterré. Októberben megkezdődött a szabadságharc. Nagyapám azonnal jelentkezett a híres "veres sipkás" bihari nemzetőrségnél. Címzetes őrmester lett, de nem küldték le a délvidéki harctérre, hanem főmesterül berendelték a váradi Honvédarzenál kardkovácsműhelyébe. Kitűnő kardkovácsmunkájáért Kossuth Lajostól rézmedáliát kapott.

A szabadságharc elbukása után a váradi K. K. Kriegsgericht kétesztendei, vasban töltendő várbörtönre ítélte, amit nagyapám a munkácsi várban ült le.

1851-ben szabadult. Műhelyét feldúlva találta. Kezdte elölről mint vásártéri köszörűs. Barátjai segítségével megnyitotta műhelyét, kardkovácsságot és kézművességet folytatott. 1861-ben - mint kisfiú korában - otthona ismét semmivé lett. Háza, műhelye porig égett. Erős ember volt: ötvenhat éves korában újra elölről kezdte, és megint boldogult.

Életrajzát, visszaemlékezései alapján, 1932-ben megírtam az akkori Vasárnapi Könyvtár számára. (Borsody B. B.)


Nagyapám így írta le a régi Damaszkuszt:


"A város neve arabusul Al Kham-al Kebiréh, de neveztetik így is: El-Damsak és El-Damhas. Deákul Damascus, taljánul Damasco. Mondják, hogy régi eleink nyelvén Dömöczk vala nevezetje. Nagy város ez, a török szultán az ura, az ő birodalma legtekintetesebb városa, rangban mindjárt ama fényes Sztambul után áll. Ez a város a szíriai vilajet, vagyis tartomány fővárosa. Itt találkoznak ama híres-neves régi utak, melyeken Perzsiából Egyiptusba, Arábiából Kisázsiába tartanak a kereskedők karavánjai, vivén a terüt teve, öszvér, szamár és ló hátán, ezért ez a város igen tekintetes piarca a kereskedőknek. E város itt vagyon tehát a sivatag kapujában, melynek őrzője.

Fekszik pedig e város a nagy síkföld, a Ghuta közepén, körös-körül nagy hegyek kertelik, úgymint a Dzsebel es-Sejk, a Dzsebel Keszueh és a Dzsebel Szaléhieh. E síkságon a Barada-folyó folyik keresztül, és a Merds nevezetű tóban vagyon a torkolatja.

E síkság igen gazdag, miért is »jó illatú kert« és a »paradicsom képmása« a neve. Vagyon e síkságon sok jeles és gazdag falu. Laknak e városban vagy egyszázezren lakosok, három fertály részt mozlimek, egy fertály részt körösztény örmények, görögök, európaiak, sokan taljánok, franciák, espanyolok és Iszraél hiten levők...

Ott vagyon e város a Barada-folyó mindkét partján, mely folyó a felvégen befolyik a város falán, és kifolyik abból az alvégen. E város falai igen fölöttébb régiek, magasak, van sok tornyok. Legnevezetesebb két városkapuja: az igen jeles, régi arabus építő mestermívességgel megépített napkeleti kapu, arabusul Bab Sarki nevezetű és a napnyugoti kapu, arabusul Bab el-Dzsabia. E két legfőbb városkapu között vagyon a város főutcája, a Tarik el-Mosztak, magyarul az »egyenes utca«.

A falakon kívül vannak az elővárosok, vagyis hóstyák, mint ahogyan mi magyarok nevezzük az ilyet, de mondják ezeket hóstátnak is, Kolozsvárott pedig nevezik az ilyet Házsongárdnak. Olyan ez, mint Buda városában, de Szolnokon és Dunaföldvárott is a Tabán, mely törökül annyi, mint »a város talpa«...

Messziről nézetvén igen szép és valóban képírómester ecsetjére való ez a város, lévén temérdek temploma, amiknek mosé, dzsámi és mecset a neve arabusul. Ezeknek igen magas, vékony tornyai vagynak, minarré a nevezetjük, a toronysisakjukon a Félhold vagyon sárgarézből, mely napnyugotkor, a hegyekből nézvést, mint színarany csillog-villog. Igen jeles e sok dzsámi gömbölyég kupolája, a sok torony a városfalakon, a sok kert haragoszöld olajfákkal és futószöllejével. Szép e város, de csak messziről. Ám ha belépsz a városba, csak a girbe-gurba, szűk, felettébb mocskos sikátorokat, térjmegutcákat látod, a teméntelen teve, szamár és eb ganaját, elhajigált dinnyehéjat és emberi sarat, mit a házak ablakaiból az ibrik nevezetű csöbrökből az utcára lottyantanak.

E mocsokból azonban igen jeles, régi épületek emelkednek ki, melyeket a régi arabus építőmesterek építettek a régi, gazdag, művelt időkben. A legtekintetesebb a főfőmecset, az Omajjadim, melyet az Omajjad uralkodóházból született régi kalifák építtettek vala. Ennek fundámentomját még ama régi híres Heráklius császár építtette a régi ókorban, még láthatók oszlopai, fejükön akántus levelekkel, mint ez ama régi görög korintusi építőmód szerint vala szokásos. E pogány görög templom a körösztény századokban Körösztölő Szent János temploma volt, de azután müzlem főfőtemplom leve, és az manap is.

A városfalak ódonak, bizony, a mai álgyúk egykettőre romba dönthetnék azokat. A kis utcák setétek, amit az is még setétebbé teszen, hogy a nap tűző hevessége ellen gyékényekkel, kék s fejér ponyvákkal s ócska szőnyegekkel fedvék. E városban is, mint mindenhol a török birodalomban, temérdek a csavargó eb. Én igen szeretem az ebet, mert bennek több emberséget tapasztalék, mint sok emberben, de ami sok, az sok. Az arabusok nem kedvelik úgy az ebet, mint a törökök.

A házak itt vályogból építvék, kívülről nem nevezetesek, de a gazdag főemberek házai bévülről pompázóak. Annál nyomorúságosabbak a szegény emberek lakásai, főleg a déli hóstyában, a Majdán nevezetűben...

Igen-igen nagy a vásáros sokadalom a sok bazár nevezetű piarcokon, melyek közül a legnagyobb a Khán Asszád Pasa nevezetű. Jeles e város azért is, mert a müzlemek szent városába, az arábiai Mekkába zarándoklók karavánjainak itt vagyon a gyülekező táborhelye...

Igen felettébb jeles e városnak az ő különb-különbféle kézi mívessége. Az itteni takácsok igen jeles aranyszállal átszőtt selyemszöveteket szőnek. Híres az itteni gyapjúszövet, neve Európában damaszka vagy damaszt és kamuka. Ezen igen szép virágok szövetnek, a színén kéken fejérek, a fonákján fejéren kékek, avagy más színűek. Itt csinálódik a hosszú, bokát verő arabus köpönyeg, a masda nevezetű. Híres-neves az itteni szövött ama patyolat, a kefije, amiből arabus és török egyaránt a turbánját tekeri a fejére. Kereskednek itt az itteni jeles damaszkuszi szilvával, a szőlővel, melyből mazsola aszaltatik. Híres-neves az itteni damaszkuszi rózsa, melyet az arabusok vard, az indusok goalab, a tudósok deákul rosa damascena néven neveznek. E rózsa havonta újat virít. Neveztetik ezért hónapos rózsának. Kertecskémben cserépben nevelem ezt. Ebből csinálódik a jó illatú rózsaolaj, aminek itcéjéhez vagy tíz degeszre rakott szekér rózsalevél kelletik, tehát igen felettébb drága, amennyit nyom, annyi arany az ára. A rózsaolaj csumájából főzetik a jó illatú rózsaméz, ebből csináltatik ama édes török dulcsásza, hívattatván a »szultán kenyere« néven is. A csuma aljából főzik a rózsavizet, ezzel készül a török serbet, vagyis szörbet...

De a legnevezetesebb kézmívesség itt a damaszkuszi acél, melynek kovácsoltatása megtanulásáért ifjú fejjel vándorbotot fogék, járván a Napnyugotot és Napkeletet mindenfelé, hol oly mestermívesek találtatnak, kik még tudnak a kardkovácsmívességhez. Ezért lett belőlem a világ vándora. Sokat jártam-keltem húszesztendős koromtól, az 1825-dik esztendőtől fogvást az 1840-dikig, harmincöt esztendős koromig, kerek tizenöt esztendeig, hetedhét országot bejártam. Talpaltam gyalogszerrel, eső vert, nap sütött, jártam országutat, hágtam hegyi hágókat, utaztam lóháton, szamárháton, öszvérháton, magányosan és karavánnal, utaztam postakocsi kakasülőjén és kétkerekű talyigán, vitorlás hajón, és húztam az evedzőt az egyiptusi Níluson evedzős gályán, nyeltem az afrikai sivatag porát - de bizony, hogy soha meg nem bánám mind e fáradságos törődést!"

 
Baranta nyílt gyakorlati foglalkozások, előadások, bemutatók
A programok rendszerint a meghirdetett időpontok előtt egy héttel kerülnek pontosításra. Tájékozódni edzéseken, illetve a budapesti edzőktől lehet.
 
2011.11.
 

 

 
Szerves kultúra előadások

 
A legújabb Baranta közösség

harc

  A 111. baranta közösség
2010. szeptemberében alakult
Stuttgart városában
Kezdeményező:
Jablonkay Péter


 
Támogató ménesek


Aggteleki Nemzeti Park
Jósvafői Hucul Ménes

Dr. Magyar Gábor Hucul
és Kazak ménes

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

Alicia Vikander - A legbiztosabb magyar forrásod az Oscar-díjas színésznõrõl! Képek, cikkek, hírek, minden egy helyen!    *****    -----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints